- Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.
Athén az Attikai-félszigeten jött létre, 5 km-re a tengertől (kikötője Pireusz).
A város magja az Akropolisz (fellegvár), amely már mükénéi korban is létezett.
Ez a palotagazdaság gazdasági, politikai, vallási funkciókat látott el.
A redisztribúcióra épült: jövedelme túlnyomórészt mezőgazdasági birtokokból származott, közvetlenül vagy bérletek és adók behajtása révén.
Itt gyűjtöttek be minden jövedelmet, rendelkeztek vele és osztották szét azt, amit nem raktároztak el.
A Kr.e. XIV-VIII. század ban Athén élén királyok álltak. Az egyik ilyen király Thészeusz volt, aki miután egyesítette Attika településeit, a lakosságot három foglalkozási csoportba osztotta (a törzsi-nemzetségi szervezet felbomlása):
arisztokraták (eupatridák)
mesteremberek (demiurgoszok)
Az arisztokratikus köztársaság
A Kr. e. VIII. század ban megszűnt a királyság. A város ezután az arisztokrácia vezette. Közülük kerültek ki az arkhónok:
kezdetben 1, később 3 ( Kr. e. 683-682 -től; az eponümoszról nevezték el a hivatalos évet), végül 9 arkhón volt;
kezdetben egész életükig, majd 10 évig, végül 1 évig voltak hivatalban.
A volt arkhónokból jött létre az arisztokratikus öregek tanácsa, az Areioszpagosz. Ellenőrző és bizonyos bírói feladatokat látott el. Nevét onnan kapta, hogy Árész (hadisten) dombján üléseztek.
Kr. e. 776 : az első feljegyzett olimpiai játékok.
A Kr. e. VIII. század tól kezdődő görög gyarmatosítás, illetve az ezáltal fellendült hajózás és kereskedelem több szempontból is komoly hatást gyakorolt Athén társadalmi életére:
a gyarmatokról behozott olcsó gabona csökkentette az arisztokrácia súlyát a város gabonaellátásában, ezáltal csökkent gazdasági, politikai erejük;
felemelkedett és meggazdagodott egy széles ipari, kereskedő, hajótulajdonos réteg, amely a démosz jogi egyenlőségéért szállt síkra;
az arisztokratákból álló lovashadsereg is háttérbe szorult (kevés volt a fű és a legelő, ezért a lovakat az év nagy részében gabonával kellett etetni, amit kevesen engedhettek meg maguknak) – meghatározóvá vált a nehézfegyverzetű gyalogság (hopliták: orr- és arcvédővel ellátott bronzsisak, mellvért, lábvért, rövid és egyenes kard, 2-3 m hosszú lándzsa) és a tengeri flotta.
A megerősödött démosz céljai a következők voltak
adósrabszolgaság megszüntetése;
jogi egyenlőség, a törvények írásba foglalása;
a polgárság területi alapon történő besorolása.
Az arisztokrácia és a démosz küzdelmének állomásai
Drakón arkhón Kr. e. 621 -ben írásba foglalta a törvényeket
rendkívül szigorúak voltak a törvények („drákói szigor„)
bár az arisztokrácia érdekeit védte, mégis gátat szabott az önkényes jogértelmezésnek és a vérbosszúnak
Szolón ( Kr. e. 640 k.- Kr. e. 559 ) reformtevékenysége
Kr. e. 594 -ben arkhón volt, ekkori intézkedései
a polgárok adósságainak eltörlése (szeiszaktheia – a terhek lezárása)
az adósrabszolgaság eltörlése, a külföldre eladott adósok állami pénzen való visszavásárlása, és földjeik visszaadása
Későbbi, törvényhozói munkája kapcsán megteremtette a demokrácia (népuralom) alapjait
évi jövedelme alapján vagyoni osztályokba sorolta Athén lakosságát. Ebben a timokratikus alkotmányban négy vagyoni osztály volt, mindenki részt vehetett a népgyűlésen, a politikában:
500 mérősök (leggazdagabbak, arisztokraták) – penta-koszio-medimnosz
300 mérősök vagy lovasok – hippeisz
200 mérősök vagy ökörfogatosok – zeugitész
létrehozta a 400-ak tanácsát, a bulét, amely a népgyűlés napirendjét készítette elő, és az első három vagyoni osztályból lehettek tagjai
megszervezte az esküdtbíróságokat (heliaia), amelynek mindenki tagja lehetett
gazdasági jellegű törvényei közül fontos az, hogy az olívaolaj kivételével megtiltotta mindennemű agrártermék kivitelét, illetve elősegítette idegen iparosok betelepülését
