TörténelemDOCX

8. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.

8. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Történelem • 10. évfolyam, 11. évfolyam, 12. évfolyam

Méret: 561 KB

Dátum: 2026. április 1.

Fájlnév: 8. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században..docx

3 megtekintés

3 letöltés

Még nincs csillagos értékelés

LetöltésNagy tanítási nézet

Kulcsszavak

Athéni demokrácia működéseKr.e. 5.

Kapcsolódó anyagok

Hasonló vagy ugyanebbe a témába tartozó dokumentumok

Legfeljebb 3 ajánlás jelenik meg.

Történelem

2. A korai kapitalizmus

PPTX

2. A korai kapitalizmus ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Kapitalizmus

Történelem • 11. évfolyam

Méret: 726 KB

Feltöltő: simrol

Dátum: 2026. március 30.

7 5Nincs
Részletek és letöltés
Történelem

10. A parasztság világa

PPTX

10. A parasztság világa ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Parasztság világa

Történelem • 10. évfolyam, 11. évfolyam, 12. évfolyam

Méret: 2.0 MB

Feltöltő: simrol

Dátum: 2026. április 2.

6 7Nincs
Részletek és letöltés

Élő előnézet

Dokumentum előnézet

Megnyitás nagy tanítási nézetben

DOCX élő előnézet

A hosszabb anyagból most rövidített, tagolt részlet jelenik meg.

Másolás korlátozva • teljes fájl letöltéssel érhető el

  • Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.

A város kialakulása

Athén az Attikai-félszigeten jött létre, 5 km-re a tengertől (kikötője Pireusz).
A város magja az Akropolisz (fellegvár), amely már mükénéi korban is létezett.
Ez a palotagazdaság gazdasági, politikai, vallási funkciókat látott el.
A redisztribúcióra épült: jövedelme túlnyomórészt mezőgazdasági birtokokból származott, közvetlenül vagy bérletek és adók behajtása révén.
Itt gyűjtöttek be minden jövedelmet, rendelkeztek vele és osztották szét azt, amit nem raktároztak el.
A Kr.e. XIV-VIII. század ban Athén élén királyok álltak. Az egyik ilyen király Thészeusz volt, aki miután egyesítette Attika településeit, a lakosságot három foglalkozási csoportba osztotta (a törzsi-nemzetségi szervezet felbomlása):

arisztokraták (eupatridák)

földművesek (georgoszok)

mesteremberek (demiurgoszok)

Az arisztokratikus köztársaság

A Kr. e. VIII. század ban megszűnt a királyság. A város ezután az arisztokrácia vezette. Közülük kerültek ki az arkhónok:
kezdetben 1, később 3 ( Kr. e. 683-682 -től; az eponümoszról nevezték el a hivatalos évet), végül 9 arkhón volt;
kezdetben egész életükig, majd 10 évig, végül 1 évig voltak hivatalban.
A volt arkhónokból jött létre az arisztokratikus öregek tanácsa, az Areioszpagosz. Ellenőrző és bizonyos bírói feladatokat látott el. Nevét onnan kapta, hogy Árész (hadisten) dombján üléseztek.
Kr. e. 776 : az első feljegyzett olimpiai játékok.

A démosz megerősödése

A Kr. e. VIII. század tól kezdődő görög gyarmatosítás, illetve az ezáltal fellendült hajózás és kereskedelem több szempontból is komoly hatást gyakorolt Athén társadalmi életére:
a gyarmatokról behozott olcsó gabona csökkentette az arisztokrácia súlyát a város gabonaellátásában, ezáltal csökkent gazdasági, politikai erejük;
felemelkedett és meggazdagodott egy széles ipari, kereskedő, hajótulajdonos réteg, amely a démosz jogi egyenlőségéért szállt síkra;
az arisztokratákból álló lovashadsereg is háttérbe szorult (kevés volt a fű és a legelő, ezért a lovakat az év nagy részében gabonával kellett etetni, amit kevesen engedhettek meg maguknak) – meghatározóvá vált a nehézfegyverzetű gyalogság (hopliták: orr- és arcvédővel ellátott bronzsisak, mellvért, lábvért, rövid és egyenes kard, 2-3 m hosszú lándzsa) és a tengeri flotta.

A megerősödött démosz céljai a következők voltak

adósrabszolgaság megszüntetése;

jogi egyenlőség, a törvények írásba foglalása;

a polgárság területi alapon történő besorolása.

Az arisztokrácia és a démosz küzdelmének állomásai

Drakón arkhón Kr. e. 621 -ben írásba foglalta a törvényeket

rendkívül szigorúak voltak a törvények („drákói szigor„)

bár az arisztokrácia érdekeit védte, mégis gátat szabott az önkényes jogértelmezésnek és a vérbosszúnak
Szolón ( Kr. e. 640 k.- Kr. e. 559 ) reformtevékenysége

Kr. e. 594 -ben arkhón volt, ekkori intézkedései

a polgárok adósságainak eltörlése (szeiszaktheia – a terhek lezárása)
az adósrabszolgaság eltörlése, a külföldre eladott adósok állami pénzen való visszavásárlása, és földjeik visszaadása
Későbbi, törvényhozói munkája kapcsán megteremtette a demokrácia (népuralom) alapjait
évi jövedelme alapján vagyoni osztályokba sorolta Athén lakosságát. Ebben a timokratikus alkotmányban négy vagyoni osztály volt, mindenki részt vehetett a népgyűlésen, a politikában:

500 mérősök (leggazdagabbak, arisztokraták) – penta-koszio-medimnosz

300 mérősök vagy lovasok – hippeisz

200 mérősök vagy ökörfogatosok – zeugitész

Napszámosok – thész

létrehozta a 400-ak tanácsát, a bulét, amely a népgyűlés napirendjét készítette elő, és az első három vagyoni osztályból lehettek tagjai

megszervezte az esküdtbíróságokat (heliaia), amelynek mindenki tagja lehetett

gazdasági jellegű törvényei közül fontos az, hogy az olívaolaj kivételével megtiltotta mindennemű agrártermék kivitelét, illetve elősegítette idegen iparosok betelepülését

Értékelések

Legutóbbi vélemények

Jelentés

Cookie ikon

Süti beállítások

Az oldal sütiket használ a bejelentkezéshez, a téma mentéséhez és a kényelmesebb használathoz. Elfogadhatod vagy elutasíthatod ezt itt alul.