TörténelemDOCX

5. A középkori város és a céhes ipar

5. A középkori város és a céhes ipar ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Történelem • 10. évfolyam, 11. évfolyam, 12. évfolyam

Méret: 12 KB

Dátum: 2026. április 1.

Fájlnév: 5. A középkori város és a céhes ipar.docx

1 megtekintés

1 letöltés

Még nincs csillagos értékelés

LetöltésNagy tanítási nézet

Kulcsszavak

Középkori városcéhes ipar

Kapcsolódó anyagok

Hasonló vagy ugyanebbe a témába tartozó dokumentumok

Legfeljebb 3 ajánlás jelenik meg.

Történelem

2. A korai kapitalizmus

PPTX

2. A korai kapitalizmus ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Kapitalizmus

Történelem • 11. évfolyam

Méret: 726 KB

Feltöltő: simrol

Dátum: 2026. március 30.

7 5Nincs
Részletek és letöltés
Történelem

10. A parasztság világa

PPTX

10. A parasztság világa ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Parasztság világa

Történelem • 10. évfolyam, 11. évfolyam, 12. évfolyam

Méret: 2.0 MB

Feltöltő: simrol

Dátum: 2026. április 2.

6 7Nincs
Részletek és letöltés

Élő előnézet

Dokumentum előnézet

Megnyitás nagy tanítási nézetben

DOCX élő előnézet

A dokumentum tartalma pontokkal és bekezdésekkel tördelve olvasható.

Másolás korlátozva • teljes fájl letöltéssel érhető el

  • A középkori város és a céhes ipar
A városok száma és lakossága a korai középkorban nem volt jelentős.
Európa történelmében az ugrásszerű fejlődés a 10-11. században kezdődött.
A földművelő népességből ekkor vált ki az a kézműves, iparos réteg, amely a városi lakosság egyik részét adta.
Ekkortól lendült fel a kereskedés is, amely a városok másik legfontosabb fejlesztője lett.

A mezőgazdaság forradalma és hatásai

a 10. század végére Európa nyugati felén véget értek a zsákmányszerző-hódító támadások (vikingek, magyarok, arabok), ezért megnőtt a népesség száma
a hagyományos művelési módszerekkel nem tudtak elegendő élelmet termelni, ezért új eszközök alkalmazásával (szügyhám, nehézeke, lópatkó, borona) áttértek a háromnyomásos földművelésre

következménye: jelentősen nőtt a terméshozam

a jobb megélhetés újabb népességrobbanást eredményezett, ezért újabb földeket kellett művelés alá vonni (erdőirtással, mocsarak és tavak lecsapolásával)
az elegendő élelem lehetővé tette a kézművesek kiválását a mezőgazdaságból, akik a kereskedők által kedvelt vásárhelyekre költöztek, és velük közösen létrehozták a középkori városokat.

A városok kialakulásának helyszínei

földrajzi helyek: folyók és hegység találkozása, folyók torkolata, utak kereszteződése, hegyvidék és síkság találkozása

királyi, egyházi, földesúri székhely (várak-kolostorok)

nyersanyaglelőhelyek (bányák)

kereskedelmi-piaci központok (vásárok)

ókori városok romjai

A városok típusai

szabad királyi városok: a király alá tartoznak, pl.: vásárvárosok és bányavárosok

mezővárosok: a földesúr alá tartoznak

A kommuna

A városi polgárok kommunákat, városi önkormányzatokat alapítottak.
A városi önkormányzat egyik alapvető eleme a szabad elöljáró-választás volt: a polgárok az önkormányzat testületeit és tisztségviselőit, a város papjait, később parlamenti követeit is maguk választhatták meg.
A városi önkormányzat legjelentősebb szerve a magisztrátus volt.
A szűk körű magisztrátus döntött a legfontosabb kérdésekben:

polgárjog megadása,

ellenőrizte a városi tisztségviselőket,

ítélkezett büntetőügyekben,

intézte a város gazdasági ügyeit, valamint az adószedést is

gondoskodott a rend fenntartásáról, az oktatásról, az egészségügyről,

irányította a városfalak, a templomok, a városháza, a hidak építését,
Az állami adókat a város egy összegben fizette az uralkodónak, ennek összegét szerződésben rögzítették.
Hogy a polgárok közül ki mennyivel járul hozzá az adókhoz, azt a magisztrátus döntötte el.
Merőben új jelenség volt, hogy az adó nagyságát a vagyoni helyzethez mérték, vagyis a városokban megjelent az arányos közteherviselés.

Városi kiváltságok

különleges királyi kiváltságok

a várost fallal kellett körbekeríteni (kiváltság és kötelezettség)

vásártartás joga: heti vásárokat és országos vásárokat tarthattak

Jelentős kiváltság volt az árumegállító jog.
Ennek értelmében a városokon áthaladó kereskedőket feltartóztathatták útjukban, áruik kirakására kényszeríthették őket, a kereskedőknek vásárvámot kellett fizetniük és nem térhettek el a helyi árszabástól. (I.
Károly – Bécs árumegállító joga – Visegrádi királytalálkozó)

A középkori városi polgárság

A polgár személyében szabad volt, nem állt magánföldesúri joghatóság alatt, közvetlenül a király alá tartozott.
A polgár mentes volt minden jobbágyi szolgáltatás alól, szabadon választhatta meg lakóhelyét, lehetett tulajdona, városi ingatlana, ezeket szabadon örökíthette.
DE: Fizetnie kellett királyi és az egyházi adókat, viselte továbbá a városi önkormányzat terheit. A polgárnak katonáskodnia is kellett, háború esetén köteles volt védeni a várost.

A városok társadalma

Patríciusok

legvagyonosabb kereskedők, iparosok, telektulajdonosok, akik közül sokan nemesi származással is dicsekedhettek

Kezükben a város irányítása (legfontosabb tisztségek)

Plebejusok: városi középrétegek

Értékelések

Legutóbbi vélemények

Jelentés

Cookie ikon

Süti beállítások

Az oldal sütiket használ a bejelentkezéshez, a téma mentéséhez és a kényelmesebb használathoz. Elfogadhatod vagy elutasíthatod ezt itt alul.