- A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja
A reformkorra kétféle időbeli meghatározás van
1, 1825-1848-ig (a pozsonyi országgyűléstől a forradalomig)
2, 1832- 1848-ig (a 32-es országgyűléstől a forradalomig)
A reformkor a magyarság legpozitívabb korszaka.
A mottója: „ Jelszavaink valának: haza és haladás.” A haza az ország jogaiért való harc elszakadás nélkül.
A haladás az ország polgári, társadalmi átalakulására, a feudális struktúra felszámolására (jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség) irányuló mozgalom.
A reformkor egyik legjelentősebb alakja Gróf Széchenyi István (1791-1860).
Széchenyi István a bécsi és a nagycenki kastélyban nevelkedett. Ifjú korában részt vett a napóleoni háborúkban. Tudatosan „önművelte” magát, sokat utazgatott, Angliában töltött idő alatt rádöbbent Magyarország elmaradottságára.
1825-1827-es országgyűlésen döntenek a 9-rendszeres bizottság újra életbe léptetéséről, ill. Széchenyi kijelenti, hogy 1 évi jövedelmét felajánlja egy magyar nyelvű akadémia fejlesztésére => Tudományos Akadémia
1830-ban kiadja Hitel c. művét, mely egy összefüggő reformprogram.
Széchenyi egy bécsi banktól kért hitelt birtoka fejlesztésére, de a magyar nemeseknek nem adnak hitelt az 1351. óta érvényben levő ősiség törvénye miatt (a föld el nem idegeníthető).
Széchenyi ezért javasolja az ősiség törvény eltörlését, mert így kaphatnának a magyar nemesek hitelt a modernizáláshoz.
Ezenkívül javasolja még :
a robot eltörlését, helyette bérmunkások alkalmazását, mert ők érdekeltek lennének a hatékonyabb munkában
a belső vámok eltörlését: akadályozzák a belső gazdaságot, kereskedelmet
a limitáció eltörlését: az árakat a hatóság szabja meg ekkor
a monopóliumok eltörlését: egyedárusítási jogok
1831-ben megjelenik a Hitel című munka taglalatja, mely egyfajta bírálat az arisztokrácia konzervatívabb képviselőjétől, Dessewffy Józseftől.
1831-ben megjelenik a Világ c. műve. Ez igazából világosságot, fényt jelent. Ebben a műben válaszol a támadásokra és a jobbágyság kérdését boncolgatja.
1833-ban megjelent Stádium c. művében minden fontosabb reformjavaslatát összesűrítve írja le 12 pontban.
A konzervatív nemesek megorolnak rá és meggyűlölik reformjaiért.
1827-28: megjelenik Lovakrul c. műve: melyben a lótenyésztésről, a lóversenyről, a kaszinózásról ír, mint a közösségi élet fejlesztésére szolgáló lehetőségről, mely esélyt ad arra, hogy a nemesség összegyűljön és megvitassák a dolgokat. Megalakította a Nemzeti Kaszinót.
Emellett sokat tett Pest-Buda fővárossá fejlesztése érdekében is
hajógyártás és téli kikötők építése
gőzzel hajtott hengermalom
Al-Duna szabályozása (Vaskapu 1831) => dunai gőzhajózás
’40-es évek: Tisza szabályozása
selyemhernyó tenyésztés, selyemmanufaktúra Pesten
’40-es évek: Pest-Vác első vasútvonal
Lánchíd megépítése, mely a fejlődés szimbóluma lett
A reformkori országgyűlések
1832-34-es országgyűlés: sok fontos döntést hoznak.
A Partium visszacsatolását =Részek (Erdély és a mai Román határ közti rész)
Nem nemes is lehet felperes=törvény előtti egyenlőség kezdete
A törvények nyelve a latin helyett a magyar lett
A Nemzeti Múzeumnak fél millió Ft-ot ajánlottak fel
Gyűjtést rendeznek a Nemzeti Színház javára
A Lánchídon mindenkinek kell fizetnie hídpénzt
Nem fogadták el azonban a Kölcsey által felhozott önkéntes örökváltságot.
1831-ben a kelet felől elérkezik hozzánk a kolerajárvány, mely ellen karanténnal és fertőtlenítő porral védekeznek, melyek azonban többször halált okoztak. A jobbágyok úgy gondolják, hogy a nemesek ki akarják őket irtani, ezért jobbágylázadások törnek ki Észak és Kelet Magyarországon.
