TörténelemDOCX

7. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok

Ez a nagy nézet projektorhoz, képernyőmegosztáshoz és tanításhoz készült. Itt a dokumentum tartalma nagyban, letöltés nélkül is olvasható.

Történelem • 10. évfolyam, 11. évfolyam, 12. évfolyam

Kádár-rendszer, életmód, mindennapok

Letöltés

DOCX élő előnézet

A dokumentum tartalma pontokkal és bekezdésekkel tördelve olvasható.

Másolás korlátozva • teljes fájl letöltéssel érhető el

A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok

Kiindulópont

Kádár az ’56-os forradalom vérbefojtásával került hatalomra

Rendszerének ideológiája és jellege azonos a Rákosi-rendszerrel (egypártrendszer, cenzúra, Szovjetuniónak alárendelt külpolitika)

Csak a módszerek enyhébbek

Nincs nyílt terror és személyi kultusz, javulnak az életkörülmények is „puha diktatúra”

1956-68- az új gazdasági mechanizmusig

Kádár tisztában volt azzal, hogy rendszerét a szovjet csapatok jelenléte tartja fent, ezért 1957-ben külön szerződésekben megerősítették ezt

1957-ben helyreállították a pártállam kizárólagos hatalmát létrejött a Munkás Őrség, a párt fegyveres szervezete.

KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) a párt ifjúsági szervezete

A SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa): nem érdekképviselet, hanem a párt utasításait követte

A tömeges megtorlás után kezdődött a konszolidáció

Ezt megkönnyítette, hogy a társadalom látta, hogy nyugati segítségre nem számíthat

Kádár meghirdette az „aki nincs ellenünk, velünk van” politikát: nyílt ellenzékiséget nem tűr, de nem vár lelkesedést, aki nem politizál, azt békén hagyják ïƒ a társadalom többsége elfordul a politikától

1963: amnesztia: 3000 politikai foglyot szabadon engedtek, de nem mindenkit, mert sokakat köztörvényesként ítéltek el

Gazdaságpolitika

a) mezőgazdaság

1961-re befejeződött a kollektivizálás

a földek 90%-a TSZ-ek, állami gazdaságok kezén volt

nem volt beszolgáltatás

engedélyezték a háztájit

biztonságos volt az élelmiszerellátás

b) ipar

több figyelmet fordítottak a könnyű- és élelmiszeriparra

fennmaradt a tervutasítás s a torz iparszerkezet

az infrastruktúrát továbbra is elhanyagolták

a ’60-as évek második felébe kimerültek az extenzív fejlődés tartalékai ïƒ át kellett térni az intenzív fejlődésre

I. Gazdasági reform

1967-ben a reformokat kívánó politikusok kerülnek a párton belül előtérbe (Fock Jenő, Fehér Lajos, Nyers Rezső). Kimerült a gazdaság növelésének bázisa, ezért szükség van az átalakításra

január 1.: elkezdődik az ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS

Piacgazdaság elemeit is fel lehet használni a szocializmus építésében

Vállalatok nagyobb önállóságot kapnak, így teszik őket érdekeltté a nagyobb teljesítmény elérésében

Valós árak és bérek kialakítására törekednek

Politikai megfontolásból fékeket építenek a rendszerbe: a teljes foglalkoztatást fenn kell tartani és sok terméknél fennmarad a kötött ár

Eredmények

Gyorsan nő a lakosság fogyasztása, emelkedik az életszínvonal (mosógép, rádió, televízió, később az autó elérhetővé válik)

Elnevezések a korszak Magyarországára: „legvidámabb barakk”, „gulyáskommunizmus”, „frizsiderkommunizmus”

1972: leállítják a reformokat, mert

Ideológiai szempontból támadják (kapitalizmus elemeit építik be)

Megerősödik a párt belső ellenzéke