TörténelemDOCX

6. Demográfiai és etnikai változások a 18. században Magyarországon

6. Demográfiai és etnikai változások a 18. században Magyarországon ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Történelem • 10. évfolyam, 11. évfolyam, 12. évfolyam

Méret: 11 KB

Dátum: 2026. április 1.

Fájlnév: 6. Demográfiai és etnikai változások a 18. században Magyarországon.docx

3 megtekintés

2 letöltés

Még nincs csillagos értékelés

LetöltésNagy tanítási nézet

Kulcsszavak

Demográfiaetnika

Kapcsolódó anyagok

Hasonló vagy ugyanebbe a témába tartozó dokumentumok

Legfeljebb 3 ajánlás jelenik meg.

Történelem

2. A korai kapitalizmus

PPTX

2. A korai kapitalizmus ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Kapitalizmus

Történelem • 11. évfolyam

Méret: 726 KB

Feltöltő: simrol

Dátum: 2026. március 30.

7 5Nincs
Részletek és letöltés
Történelem

10. A parasztság világa

PPTX

10. A parasztság világa ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Parasztság világa

Történelem • 10. évfolyam, 11. évfolyam, 12. évfolyam

Méret: 2.0 MB

Feltöltő: simrol

Dátum: 2026. április 2.

6 7Nincs
Részletek és letöltés

Élő előnézet

Dokumentum előnézet

Megnyitás nagy tanítási nézetben

DOCX élő előnézet

A dokumentum tartalma pontokkal és bekezdésekkel tördelve olvasható.

Másolás korlátozva • teljes fájl letöltéssel érhető el

  • Demográfiai és etnikai változások a 18. században Magyarországon

Bevezetés

Az elhúzódó háborúskodás, az éhínségek, a járványok a lakosság nagyarányú pusztulását eredményezte főként az Alföldön és a Dél-Dunántúlon. A pusztásodást elősegítette az éghajlati változás is.
a szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel,
a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak
Egész országrészek váltak lakatlanná, ami miatt aránytalan lett a népsűrűség.

A tétel kifejtése

1711 után a tartós békének köszönhetően gyors gyarapodás, népességnövekedés kezdődött. Ebben egyaránt szerepet játszott az újjáépítés, a gazdasági helyzet javulása, a bevándorlás, a belső vándorlás (migráció) és a betelepítés is.
  • Migráció és spontán betelepülés
A háborúk miatt kevésbé érintett területről - pl. a hegyvidék – a lakosság a térség kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai és a relatíve magas népsűrűsége miatt megindult a völgyek, sík vidékek felé.
A gazdasági lehetőségek mellett szerepet játszott ebben a török előli menekülés is (pl. szerbek).
Döntően magyarok népesítették be az ország ritkán lakott, belső vidékeit, ezzel a magyar etnikai határ a Kárpát-medence belseje felé tolódott.
A földesurak egy része a hódoltságon fellépő munkaerőhiány miatt támogatta a vándorlást,

kedvezményeket (átmeneti adómentességet) adott

a jobbágyok megkezdték a bozótosok és vadvizek visszahódítását,

a hatalmas megműveletlen földek sokkal jobb életlehetőségeket kínáltak számukra a kezdeti nehézségek ellenére is.
A földesurak másik része azonban rendeletileg és törvényekkel próbálta megakadályozni a munkaerő elvándorlását, hiszen az ő jobbágyaik száma jelentősen csökkent.
Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidék különböző népei, elsősorban a szlovákok és a románok.
Ekkor jöttek létre az Alföld és Temesköz szlovák szigetei, északról pedig csehek, lengyelek, ruszinok érkeztek a délre vándorló szlovák családok helyére.
A románok is lehúzódtak a völgyekbe és az Alföld irányába.
  • Szervezett betelepítés
Részben a földbirtokosok, döntően az állam irányításával folyt az 1720-as évektől. Az udvar és a főnemesség ún. pátensekben toborzott a sűrűbben lakott német nyelvű területeken. Célja:

az adóalap növelése,

felekezeti szempontok: a svábok érkezésével a katolikusok arányát kívánták növelni.
a betelepülő németek az esetek többségében fejlettebb technikai és technológiai ismeretekkel rendelkeztek.

A megérkezők jelentős kedvezményeket kaptak

pl. állami adó elengedése

helyenként előre felépített falvak, szerszámokkal felszerelt házak.
A svábok szétszórtan, több jelentős szigetet alkotva települtek le pl. Tolna, Baranya vidéke, Buda környéke, Bakony, Kalocsa, Dél-Balaton térsége.
  • A vándormozgalmak következményei
Csökkent a magyarság aránya az országon belül (Horvátországgal együtt nem érte el a 44%-kot, de Horvátország nélkül is csak 50% körül alakult); másrészt etnikailag kevertebbé vált az ország, bár létrejöttek nagy etnikai tömbök is.
Az ország második legnagyobb etnikumává a románok váltak a bevándorlás következtében (16,2%), de Erdélyben már ők voltak többségben a XVIII. század végére.
A harmadik nemzetiség a szlovákoké, akik a Felvidéken, ill.
Békés megyében éltek.
Horvátország majdnem teljesen horvát etnikumú, de jelentős horvát népesség élt egyéb déli területeken is.
településszerkezet is átalakult.

eltűntek az Alföld aprófalvai,

megnőtt a városias településeken élők aránya.
kialakult az alföldi tanyarendszer. Sok gazda a tél beálltáig a tanyán lakott.

Összegzés

A betelepülésnek és a betelepítésnek köszönhetően a XVIII. század végére a lakosság megkétszereződött.
A II. József korában készült népszámlálás nem tért ki a nemzetiségek vizsgálatára – mert erre az információra az államnak akkoriban semmi szüksége nem volt –, ezért pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, arányuk becsült.
A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiség ún. csonka társadalmat alkotott, ez olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvát és a magyar ún. teljes társadalom volt.

Értékelések

Legutóbbi vélemények

Jelentés

Cookie ikon

Süti beállítások

Az oldal sütiket használ a bejelentkezéshez, a téma mentéséhez és a kényelmesebb használathoz. Elfogadhatod vagy elutasíthatod ezt itt alul.