18. Magyarország részvétele a második világháborúban

Magyarország fő célja a revízió volt, és eddig német-olasz segítséggel kaptunk vissza területeket ( 1938. nov . első bécsi döntés visszakerült Magyarországhoz a Felvidék, 1939 márc. Kárpátalja)

Magyarország gazdaságának a válság idején létfontosságú volt piacokat szereznie, márpedig ezt csak Németország és Olaszország biztosította – tehát gazdaságilag is függünk tőlük

nem elhanyagolható az eszmei közösség sem: Magyarországon olyan erős a kommunizmus-ellenesség, hogy a szélsőjobb inkább elfogadhatónak tűnik.

1943 őszén előzetes fegyverszünetet írtunk alá: ha a szövetséges csapatok elérik az országhatárt, azonnal kilépünk a háborúból (a német hírszerzés tudott erről)

• Hitler az “árulásunk” miatt elhatározza Magyarország megszállását (Margaréta-terv): 1944. márc.

19 -én a németek megszállják az országot. • Horthy nem mondott le, de kénytelen volt új miniszterelnököt kinevezni (Sztójay Döme eddigi berlini nagykövetet); Magyarországot tkp. a teljhatalmú német megbízott, irányítja – betiltják a pártokat, a szakszervezeteket, a Gestapo letartóztat politikusokat és egyéb vezető személyiségeket, helyükre németbarát személyeket állítanak. – fokozódik a magyar kivitel Németországba; újabb magyar katonák a keleti frontra (1. hadsereg.) – a szövetségesek bombázni kezdik Magyarországot is • a németek tesznek a “zsidókérdés” “megoldásáról” is: – egymás után jelennek meg a korlátozó rendelkezések (pl. bevezetik a sárga csillagot, amit viselnie kell minden zsidónak, zsidók tulajdonát zárolják stb.) – Magyarországra jön Eichmann, az ő felügyeletével kb. egy hónap alatt összegyűjtenek vidékről kb.

450 ezer zsidót, és Auschwitzba küldik – Horthy sokáig nem avatkozik be, de júliusban, amikor már a budapesti zsidóságot készülnek elvinni, leállítja a deportálásokat – a fővárosi zsidók így egyelőre megmenekülnek • ( 1944. jún .: normandiai partraszállás, megkezdődik Nyugat-Európa felszabadítása) • 1944. aug .: Románia kilép a háborúból, a szovjet csapatok Románián át elérik a magyar határt, majd belépnek az országba (Debrecen közelében nagy csata a németekkel) • Horthy leváltja Sztójayt, fegyverszünetet írunk alá a szovjetekkel is • 1944. okt.

15.

– létrehozzák a a budapesti gettót (70 ezer ember), több tízezer embert gyalogmenetben elindítanak Németországba – az ostrom napjaiban teljes a káosz: a nyilasok kivégzéseket hajtanak végre utcákon; a Dunába lőnek embereket. – sokan mentik a zsidókat, híres pl. Raoul Wallenberg (a svéd nagykövetségen dolgozott) • 1944 dec. a szovjetek átlépik a Dunát, elkezdődik Budapest ostroma: – mivel a németek és a nyilasok Hitler parancsára keményen védik a fővárost, itt zajlik le a világháború egyik legnagyobb ostroma. – a németek végül 1945. február. 13 -án hagyják el Bp.-t – eddigre a város romokban hever, a németek az összes hidunkat felrobbantották. • 1945. ápr. 4 -én Magyarország felszabadul a német megszállás alól – és azonnal egy másik, szovjet megszállás alá kerül. • a Vörös Hadsereg szintén nem kíméli az országot: fosztogatnak, nőket erőszakolnak meg, kb. 100 ezer embert visznek a SZU-ba kényszermunkára, egy részük csak évek múlva térhet haza, ha egyáltalán – de a háborúnak vége.

Zsidók kb. 550 ezer, nem zsidó polgári lakos kb. 100 ezer, katona kb. 350 ezer; összesen kb. 1 millió magyar állampolgár