- Mária Terézia és II. József, a felvilágosult uralkodók
Népesedési viszonyok a 18. században
Mátyás uralkodása alatt, az ország lakossága 4 millió, aztán 1600 körül a török pusztítás miatt visszaesik 3 millióra (törökök, járványok + a gyerekeket rabszolgának elviszik a gyerekeket (17)).
1720-körül megint 4 millió lesz a lakosság (Rákóczi után), és 1790-re ez a 4 9 millióra nő.
A török kiűzése után, az ország közepe alig lakott. Betelepítették és beengedték az országba azokat, akik be akartak jönni.
Spontán bevándorlás: román és szerb
Belső vándorlás észak és nyugat felől: tótok, szlovákok (mert ott nem volt török). Ezért Buda és Pest lesz szlovákkal teli.
Szervezett betelepítés külföldről: Buda és Solymár környékén németeket, míg Tolna és Baranya megyében svábokat.
Mátyás királynál a lakosság 80%-a magyar ajkú volt, és a török kiűzés után a magyar ajkúság 40%-ra csökkent.
Gazdasági viszonyok a 18. században
A mezőgazdaság a legfontosabb.
Nyugat-Magyarországon a 3 nyomásos gazdálkodás dominál: 2 bevetve, 1 ugaron.
A legfejletlenebb, töröktől visszafoglalt területeken a 2 nyomásos/vad talajváltó gazdálkodás dominál: ha a föld kimerül, arrébb mennek újat keresni.
Az állattenyésztésre a ridegtartás jellemző: áll a legelőn, de nem foglalkoznak az állattal.
Az ipar nálunk fejletlenebb, a céhes ipar él, a manufaktúrák is épphogy megjelennek.
Az államszervezet a 18. században
Bécs -> itt van a magyar kancellária ->
Pozsony -> itt van a magyar kamara: pénzügyi kérdésekkel foglalkoznak. Itt van a magyar helytartótanács, de ez felköltözik Budára a század második felére.
Királyi Curia: ez a legfelsőbb bírói fórum
Felsőtábla Ide tartoznak: a főnemesek és főpapok, akik személyre szóló meghívót kapnak ide.
Ide tartozik: az alsópapság, köznemesek, városok közös meghívóval jöhetnek, és a vármegyék választják ki a képviselőiket (2)
elfogadja az alsó- és felsőtábla és felterjesztik az uralkodónak felirat formájában.
Aztán az uralkodó válaszol rá a leiratban.
Ha nem fogadja el a játék újra indul.
Ha elfogadja, az országgyűlésen kihirdetik, de csak akkor válik törvénnyé, ha a megyékben is kihirdetik.
III. Károly uralkodása (1711-1740)
III. Károly volt az, aki VI. Károlyként volt Német-Római császár is egyben. Csak lánya született, ami viszont kisebb probléma, mert
1723 – elfogadja a Pragmatica Sanctio-t: ez lehetővé teszi a nőági örökösödést, + országaik (nagy ország) egységes és feloszthatatlan államot alkotnak.
Pár évre rá kiadja a fontos vallási rendeletét
1731 – Carolina Resolutio (dekretális eskü): a szabad vallások helyzetét stabilizálja, ő a katolikust favorizálja → protestáns/református: magánemberként gyakorolhatják, de nyilvános helyen csak egyes kijelölt helyeken lehet templomot építeni. Olyan esküformát kell letenni, ahol Máriára esküszik, hivatalnok nem lehetett protestáns.
Mária Terézia uralkodása (1740-1780)
Ekkorra már felnőtt nő, férje Lotaringiai Ferenc, jó házasságban élnek, szerelem házasság volt, hűségesek. Kb. 16 gyereket szült, és több mint 10 életben is maradt.
1754 – Kettős Vámhatár rendelete
