TörténelemDOCX

15. Szent István egyház- és államszervező tevékenysége

15. Szent István egyház- és államszervező tevékenysége ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Történelem • 11. évfolyam, 10. évfolyam, 12. évfolyam

Méret: 11 KB

Dátum: 2026. április 1.

Fájlnév: 15. Szent István egyház- és államszervező tevékenysége.docx

2 megtekintés

2 letöltés

Még nincs csillagos értékelés

LetöltésNagy tanítási nézet

Kulcsszavak

Szent Istvánállamszervező

Kapcsolódó anyagok

Hasonló vagy ugyanebbe a témába tartozó dokumentumok

Legfeljebb 3 ajánlás jelenik meg.

Történelem

2. A korai kapitalizmus

PPTX

2. A korai kapitalizmus ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Kapitalizmus

Történelem • 11. évfolyam

Méret: 726 KB

Feltöltő: simrol

Dátum: 2026. március 30.

7 5Nincs
Részletek és letöltés
Történelem

10. A parasztság világa

PPTX

10. A parasztság világa ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Parasztság világa

Történelem • 10. évfolyam, 11. évfolyam, 12. évfolyam

Méret: 2.0 MB

Feltöltő: simrol

Dátum: 2026. április 2.

6 7Nincs
Részletek és letöltés

Élő előnézet

Dokumentum előnézet

Megnyitás nagy tanítási nézetben

DOCX élő előnézet

A dokumentum tartalma pontokkal és bekezdésekkel tördelve olvasható.

Másolás korlátozva • teljes fájl letöltéssel érhető el

  • Szent István egyház- és államszervező tevékenysége

Bevezetés

Géza fejedelem (972-997) célja egy szervezett állam létrehozása, a belső politikai helyzet megszilárdítása és a keresztény vallás államvallássá tétele.
Kerülte a külső háborúkat, helyette gyerekeit a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be .

István felesége a bajor Gizella (996),

három leánya pedig a velencei dózse, a lengyel herceg, ill. Aba Sámuel felesége.
Géza szakított a szeniorátus elvű örökítéssel, bevezette a feudális jogrendre jellemző primogenitúrát (az egyenes ági örökösödést), ez alapján lett István 997-től fejedelem.
Hatalmának megtartása érdekében István, német lovagjaira támaszkodva leszámolt Koppánnyal , majd sikeres harcot folytatott az uralmát el nem ismerő törzsfőkkel (Gyula, Ajtony).

A tétel kifejtése

  • A koronázás és törvénykezés
A hagyomány szerint István koronát kér II. Szilveszter pápától, és 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázták , ezzel megszületett a keresztény magyar királyság.
Az önálló királyság elismertetésének feltétele a koronázáson kívül az önálló törvények megalkotása, a közigazgatás és egyháztartományok kiépítése és a pénzverés (ezüstdénár) volt.

A királyi hatalom támasza

a döntéshozatalban is részt vevő királyi tanács,

a királyi vármegyerendszer,

az egyházszervezet,

anyagi bázisa a királyi földbirtoktulajdon

István a törvényeit két törvénykönyv ben foglalta össze. A magántulajdon védelméről, az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről fogalmazza meg részben frank mintára, részben önálló jogalkotásként a királyi tanáccsal egyetértésben törvényeit.
A törvények célja egyrészt a bűnök megtorlása volt, de érvényesül bennük az egyezkedés elve is.
A büntetés annál magasabb, minél magasabb rangú emberről van szó (a főemberek példát kell mutassanak).
Másrészt a büntetési tétel meghatározásával a központi, egységesedő büntetőtörvénykezés jelenik meg.
  • Közigazgatás
A legyőzött törzsfők birtokai a királyra szállnak , ezáltal az ország több mint kétharmada került közvetlenül az ellenőrzése alá. Ezekből adományozhatott.
A közigazgatást és az udvarszervezetet frank mintára szervezték meg.

A közigazgatás alapja a vármegye ,

élén egy-egy (megyés)ispán állt, aki a királyi hatalom helyi képviselője
adószedés, a bíráskodás és a katonai szolgálattal tartozók irányítása.
A megyékben kő- vagy földsánccal körülvett vár(ak) épültek, ahol várjobbágyok látták el a védelmei feladatokat és igazgatták a termelő munkát végző várnépet. Várnépek adókkal tartoztak.
  • Egyházszervezés
István apostoli király ként a keresztény egyházszervezet kialakítója.

10 egyházmegye (2 érsekség + 8 püspökség)

az egyházszervezet élén az esztergomi érsek állt, ő koronázta a magyar királyt.
Az esztergomi érsekség létrejöttével a magyar egyház elkerülte a függést a Német-római Császárságtól.
Az egyház jelentős adományokat kapott, valamint a király törvényei útján gondoskodott a tized bevezetéséről, templomok építéséről és fenntartásáról.
A kereszténységhez kapcsolódó hitelvek és viselkedési szabályok (böjt, mise megzavarása, vasárnapi munka) is törvényi előírásokban jelentek meg, ami mutatja azt, hogy mekkora problémát jelentett még a pogányság jelenléte, másrészt, hogy István mennyire fontosnak tartotta a pogányság megszüntetését, a hittérítést.
  • Külpolitika
Az államalapítás idején a német-római császárokkal jó, családi kapcsolatokat tart fenn. 1030-ban II. Konrád, a német-római császár támad ellene, de a támadást visszaveri, majd 1031-ben békét köt vele.
István célja a külföldi támadások visszaverése. Ennek érdekében szövetséget kötött a bizánci császár ral, fiának, Imrének is bizánci menyasszonyt kért.
István 1018-ban megnyitott a nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat , amivel be akarta bizonyítani, hogy egy olyan erős keresztény állam jött létre, amely tudja garantálni a zarándokok biztonságát.

Összegzés

István legnagyobb problémája az utódlás biztosítása volt. Gyermekei közül csak Imre élte meg a felnőttkort, neki készült az Intelmek.
1031-ben Imre vadászat közben meghalt, ezért István az unokaöccsét, a velencei származású Orseolo Pétert nevezte ki utódjává. Vazult, apai unokatestvérét uralkodásképtelenné tetette, így amikor 1038-ban István meghalt, Orseolo Péter lett a király.

Értékelések

Legutóbbi vélemények

Jelentés

Cookie ikon

Süti beállítások

Az oldal sütiket használ a bejelentkezéshez, a téma mentéséhez és a kényelmesebb használathoz. Elfogadhatod vagy elutasíthatod ezt itt alul.