TörténelemDOCX

12. A náci Németország legfőbb jellemzői

12. A náci Németország legfőbb jellemzői ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Történelem • 10. évfolyam, 11. évfolyam, 12. évfolyam

Méret: 19 KB

Dátum: 2026. április 1.

Fájlnév: 12. A náci Németország legfőbb jellemzői.docx

5 megtekintés

4 letöltés

5,0/5 csillag • 1 értékelés

LetöltésNagy tanítási nézet

Kulcsszavak

Náci Németország

Kapcsolódó anyagok

Hasonló vagy ugyanebbe a témába tartozó dokumentumok

Legfeljebb 3 ajánlás jelenik meg.

Történelem

2. A korai kapitalizmus

PPTX

2. A korai kapitalizmus ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Kapitalizmus

Történelem • 11. évfolyam

Méret: 726 KB

Feltöltő: simrol

Dátum: 2026. március 30.

7 5Nincs
Részletek és letöltés
Történelem

10. A parasztság világa

PPTX

10. A parasztság világa ✔ Kérlek értékelj engem az oldalon hogy minél hasznosabb tudást biztosíthassak!

Parasztság világa

Történelem • 10. évfolyam, 11. évfolyam, 12. évfolyam

Méret: 2.0 MB

Feltöltő: simrol

Dátum: 2026. április 2.

6 7Nincs
Részletek és letöltés

Élő előnézet

Dokumentum előnézet

Megnyitás nagy tanítási nézetben

DOCX élő előnézet

A hosszabb anyagból most rövidített, tagolt részlet jelenik meg.

Másolás korlátozva • teljes fájl letöltéssel érhető el

  • A náci Németország legfőbb jellemzői
  • Németország az első világháború után
  • november 11-én Németország aláírta a fegyverszüneti egyezményt, ezzel véget ért az első világháború. A császár már a fegyverszünet előtt lemondott, a császárság mint államforma megszűnt Németországban. A császárság megszűntével Weimarban kikiáltották a köztársaságot , innen nevezzük az 1933-ig tartó periódust a weimari köztársaság korának.
  • januárjában írták alá az I. világháborút német részről lezáró versailles-i békét , amely súlyos területi, hadászati korlátozásokat jelentett Németország számára. A béke célja Németország tartós meggyengítése volt, az ország nagyhatalmi volta megszűnt.
Ilyen körülmények között a weimari vezetés kezdettől fogva számos problémával küzdött: a háború utáni nehéz gazdasági helyzet, infláció, ellátási problémák és a versailles-i megaláztatás kedveztek a szélsőséges politikai mozgalmak megerősödésének .
A szélsőbaloldalt képviselő kommunisták már 1919-ben hatalomátvételt kíséreltek meg (1919. január: Spartacus-felkelés), de aktív volt a nacionalista szemléletű szélsőjobboldal is.
Ez utóbbi bázisát főként a konzervatív beállítottságú, császárhű katonatisztek jelentették.
A kormányzat a szélsőségek közül kezdettől fogva a kommunistákat kezelte súlyosabb problémaként, a háború alatti események tükrében (Oroszország – bolsevik hatalomátvétel 1917-ben), nem pedig a szélsőjobboldalt.
  • A náci párt születése és megerősödése
A náci párt alapját az 1919 -ben München ben (Bajorország) megalakult Német Munkáspárt jelentette. Kezdetben pár száz fős tagsággal rendelkezett.
Adolf Hitler 1919. őszén csatlakozott a párthoz.
Hitler a háború alatt tizedesként szolgált a német haderőben, a háború után az állástalan volt katonák életét élte.
Besúgóként tevékenykedett, szélsőséges mozgalmak gyűlésein vett részt, így került kapcsolatba a későbbi náci párttal is.
Kiváló szónoki képességeire a Német Munkáspárt vezetése hamar felfigyelt: Hitler csatlakozása után a párt tagsága rohamosan bővült , 1923-ban már kb.
12 ezer főre tehető.
A párt tehát lassan tömegpárttá alakult át , neve is megváltozott: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP).
A párt programja számos olyan elemet tartalmazott, ami hozzájárult népszerűvé válásához. A náci ideológia egyes alapelemei már ebben is megjelentek:
  • gazdasági átalakítása – elsősorban a kisemberek érdekeit képviseli

államosítások, földek kárpótlás nélküli kisajátítása,

a nagytőke korlátozása

  • nacionalizmus – a „versailles-i szégyenfolt” eltörlése, a béke felülvizsgálata

az új határokkal szétszakított német nép egyesítése

  • antiszemitizmus – a háborús vereségért, nyomorúságért a zsidókat teszik felelőssé
a zsidókat nem tekintik a német nép tagjainak, ki kellene utasítani őket Németországból
A ’20-as évek elejére formálódik ki a náci párt arculata is: jelképe a horogkereszt (árja szimbólum), megalakult a párt félkatonai rohamosztaga ( SA – barnaingesek), a párton belüli köszönési forma a karlendítés.
  • A náci ideológia
Hitler a párt növekvő népszerűségét látva 1923-ban kísérelte meg először a hatalomátvételt .
Ebben az évben zajlott le az ún. müncheni sörpuccs , melynek keretében Hitler Bajorország irányítását kívánta megszerezni.
A puccs sikertelenül zajlott le, Hitlert 5 év börtönre ítélték hazaárulásért.
Büntetését a landsbergi várbörtönben töltötte, öt év helyett azonban csak egy évet (ez is jelzi a weimari korszak szemléletét, nem tartották veszélyesnek Hitler mozgalmát).
A börtön fontos időszak Hitler életében: rabsága alatt született meg a náci ideológia alapműve, a Mein Kampf (Harcom) c. mű .

A náci ideológia alapvető jellemzői

a.) fajelmélet – az árja („nemes” v. „fenséges”) vagy felsőbbrendű ember teóriája
A XIX. század óta létező elmélet szerint az árja faj az emberiség legmagasabb rendű csoportja, ez a faj teremtette meg az első emberi civilizációkat.

A fajelmélet szerint a fajok nem egyenrangúak egymással

árják – „az ősi tiszta vérvonal” képviselői, akik más népek fölött állnak
ide tartoznak a németek, angolok, skandináv népek feladatuk a vér tisztaságának megőrzése és az uralkodás külső jelei: magas termet, kék szem, szőke haj

segédnépek – szerepük az árja faj kiszolgálása

Hitler szerint elég alapvető készségekkel rendelkezniük (írás, olvasás), fő feladatuk ugyanis a fizikai munka ide tartoznak a franciák, szláv népek, mediterrán népek, de pl. a magyarok is

káros, kiirtandó népcsoportok – zsidók, színesbőrűek, indiánok

szaporodásuk az árja faj tisztaságát veszélyezteti

A fajelmélethez kapcsolódott Hitler Lebensraum (élettér) elmélete is , mely szerint a németeknek, mint felsőbbrendű népnek joga van uralkodni más népeken, az alsóbbrendű, keleti országok népeitől elvenni földjeiket, hogy az árja faj fennmaradása biztosítva legyen .

b.) antiszemitizmus

A zsidókat a náci ideológia minden rossz forrásának tekinti, „vérszívók”, akik folyamatosan nyomorba akarják dönteni az árja fajt
Hitler a zsidókat okolta az első világháború elvesztéséért is: a híressé vált „tőrdöfés-legenda” szerint Németország háborús vereségét, a császár lemondását a hátországban tevékenykedő zsidók összeesküvése idézte elő.
Az első világháború utáni Németországban minden adott volt ahhoz, hogy az antiszemitizmus jó talajra találjon (nyomor, nemzeti megalázottság), Hitlernek így nem volt nehéz megfelelő bűnbakot találni a problémákra.
c.) antibolsevizmus: kommunistaellenesség, amely összefonódott az antiszemitizmussal, ugyanis a kommunista vezetők között nagy számban voltak jelen zsidók.
d.) nacionalizmus: a náci ideológia középpontjában állt a nemzeti nagyság helyreállítása, a megalázó versailles-i béke revíziója és a német nép egyesítése a területi korlátozások, elcsatolások visszaállításával. Németországot újra Európa, sőt a világ vezető hatalmává szerették volna tenni (Harmadik Birodalom eszméje).
e.) Führer-elv: a Führer = a nép kiválasztott vezetője , aki különleges tiszteletet érdemel, képes irányt mutat népének, célja nemzetének felemelése.
Tekintélye megkérdőjelezhetetlen (személyi kultusz övezi).
A Führer-elv lényegében a császárság eszméjének maradványa: az erős, központi irányítás képes csak a náci ideológia szerint az állam hatékony vezetésére.
  • A náci párt hatalomra kerülése

Értékelések

Legutóbbi vélemények

Jelentés

Cookie ikon

Süti beállítások

Az oldal sütiket használ a bejelentkezéshez, a téma mentéséhez és a kényelmesebb használathoz. Elfogadhatod vagy elutasíthatod ezt itt alul.